Hello Lockpickerek!
Nézzük, hogyan is tehetünk szert az első lockpick szettünkre.
Adódik a lehetőség, hogy megvásárolhatjuk azt, hiszen széles a kínálat. Nem kívánok reklámozni egyetlen céget sem, mert minden megvásárolható pick-szett jó a maga nemében arra a feladatra, amire tervezték. Például a kínai pick-eket jól használhatjuk a kínai zárakban és lakatokban, ahol a kulcscsatorna viszonylag szélesebb…
Általánosságban elmondható, hogy 3 különböző anyagvastagsággal kaphatók pick-ek: 0,5 - 0,6 - 0,7 mm. Az Amerikából rendelhető pick-ek vastagsága is ezen méretek körül van, azonban zoll méretben természetesen: 0,022 – 0,028 – 0,035 zoll. Meg persze van néhány egzotikus méret is kis-szériás gyártásban.
A leírt vastagságokhoz hozzá jöhet még a krómozás vastagsága. Szerintem ennek a bevonatnak a célja a marketing (fényes pick-et biztosan jobban lehet eladni). A bevonat idővel lekopik és visszanyerjük a pick eredendő vastagságát. Mondjuk, lehet még korróziógátló értelme hosszú tárolásnál, vagy tengerentúli beszállításnál, hiszen a pick-ekhez felhasznált rugóacélok azért nem rozsdamentesek. (Persze olyan sokáig úgysem hagyjuk állni őket, hogy megrozsdásodjanak!)
Vegyünk számításba azonban egy érdekesebb lehetőséget és készítsünk magunknak pick szettet, vagy akár csak egy „speciális” pick-et egy egyedi cilinderzárunkhoz.
Szeretnék először is abban segítséget adni, hogy milyen fémet válasszunk, hiszen ez okozza sokszor a legtöbb fejtörést.
Pick készítéséhez én az alábbi anyagokat tartom a legjobbaknak:
Vasfűrész-lap: ezekből én csak a „bimetall” fűrészlapokat használnám. Ez a tulajdonsága egyrészt rá van írva, másrészt onnan tudod, hogy drágább, mint a normál. Olyan rugalmas, hogy teljesen karikába tudod hajlítani anélkül, hogy megroppanna. Vastagsága 0,6 mm és az egy-élű változat pontosan olyan széles (12 mm), hogy egy kényelmes pick méret jön ki belőle.
Illesztőfűrész lap: a japán változatok pontosan abban a három vastagságban vásárolhatók, ami nekünk kell. Viszont nagyon drága. Széles, így csíkokra kell valahogy vágnunk a pick készítéshez. Borzalmasan rugalmas és szívós, de csak addig, amíg el nem égeted köszörülés közben. Ha megégeted (tehát elváltozik a színe kék-lila árnyalatúra), akkor az anyaga elveszti miden számunkra kedvező képességét. Bár ez általánosságban elmondható az összes általunk felhasználni kívánt rugóacélról.
Műszerész fűrész lap: szintén nagyon jó anyag, általában 4 mm széles és 0,6 mm vastag, fillérekért kapható (100 Ft-os boltokban). A legjobb változat az, aminek a két végében egy-egy stift van a berögzítéshez. Ebből a lapból magának a pick-nek a hegyét kell készíteni. Persze keresni kell valami befogót, ami jó nyélnek, pl. 4 mm vastag réz illetve alumínium csövet. De persze a nyél lehet akár fából, vagy kétkomponensű műanyagból is...Itt egy nyers pick ebből a fűrészlapból. A feje még nincs kialakítva.
Acél pánt: amit a palettás szállításnál használnak lekötözésre. Ez a pánt felhasználás után a szemétben landol. Tehát ingyen juthatunk hozzá, ha megkérjük kedvesen a szállító cég tulajdonosát, hogy adjon egy darabot belőle. Általában 0,6 mm vastag. Ennek az anyaga nem olyan szívós, viszont könnyű megmunkálni és remek lágy pick-et lehet készíteni az oldalt fúrt kulcsos zárakhoz.
Ablaktörlő lapát merevítő: az ablaktörlő lapátok gumiját kétféleképpen merevítik, vagy egy belefűzött acélcsíkkal, vagy kívül a két szélén, két vékonyabb acélcsíkkal. Mi mindkettőből készítünk pick-et is és forgatót is. Ebből készül a híres Raimundo’s Bogota-pick is (kép1, kép2). Jön az ősz, mindenki lecseréli az ablaktörlőt. Így a benzinkutaknál és az autószerelő műhelyekben most dömping van a kiselejtezett, régi ablaktörlőlapátokból. Bátran (és udvariasan) kérjük el a műhely tulajdonosától.
Utcaseprő gép kefe: illetve nekünk annak csak a fém sörtéje kell. Kétféleképpen juthatunk hozzá. Az egyik, hogy mindig nyitott szemmel járunk az utcán. A járda mellett az úttesten számtalan található. A másik, hogy elkérjük a kidobott kefét az utcaseprő vállalattól. Egy ilyen elkért keféből az életed végéig készíthetsz pick-eket és forgatókat...(pl. saját pick oldalt fúrt kulcsos zárakhoz)
A pick elkészítéséhez kell még: pick minta (template), vasaló, köszörű (jó ha van asztali korongos és kézi Dremel is), védőszemüveg (!), egy pohár víz (Nem inni! Hűteni!) és smirglipapír különböző durvaságú.
Elkészítés:
A pick mintát lézernyomtatón kinyomtatjuk a megfelelő méretben. Ezzel persze kell játszani egy kicsit, de hát ezért van mellette a vonalzó. Majd festékkel a fűrészlap felé a lapról átvasaljuk a pick képet a fűrészlapra. Csinálhatod úgy is, hogy öntapadós oldalra nyomtatod ki a pick-ek képét és körbevágod, de az mindig elcsúszik nekem köszörülés közben.
A fűrészlap nagyját leköszörülöd az asztali köszörűvel, de fontos, hogy az anyagot a köszörülés helyéhez a lehető legközelebb fogd, hogy mindig kontrolláld az anyag hőmérsékletét (Óvatosan, mert veszélyes! Az ujjad bánhatja!). Ha kezd a kezednek elviselhetetlenül meleg lenni, hűtsd le a pohár vízben és máris köszörülheted tovább.
A nyél kialakítását hagyhatod a legvégére. Ha elszúrod a fejét, akkor a nyél megformázása úgyis csak elvesztegetett idő volt.
Dremellel, vagy hasonló kézi köszörűvel aztán finomíthatod a fej alakját. Ehhez én a vágókorongot használom, mert az elegendően lapos, hogy finom rádiuszokat alakítsak ki. Vigyázat! Itt már olyan vékony az anyag, hogy egy rossz mozdulattal akár teljesen lekaphatod a pick egész fejét és kezdhetsz mindent elölről.
A legvégén pedig durva, majd egyre finomabb (pl. 200-as) smirglivel le kell venni az éles széleket, tovább finomítható a fejforma és a végén fényesre polírozhatod (1000-es) a felületet. Vigyázat! A pick hegyes, így a smirglipapíron átszúródva tövig megy az ujjadba!
Legvégül még ki kell alakítanod a nyél formáját. Legegyszerűbb a sarkokat lekerekíteni és kész. Ha nem akarsz sokat vacakolni, keress egy megfelelő vastagságú zsugorcsövet és azt melegítsd rá a nyélre. Fokozható a pick kényelme úgy hogy vastagabbra készíted a nyelét, ha előbb feltekersz valami zsinórt a nyélre és aztán dugod a zsugorcsőbe.
A fent leírt kialakítással kis munkával és akár ingyen nyersanyaggal egy egész profi készletet készíthetsz magadnak.
Van persze néhány különleges pick készítési mód is, mint például:
- Raimundo’s Bogota pick (link)
- Falle Style pick set (link)
- Legion303 nyélkészítés
- Kaotik's forgatói
- Ratyoke's picks
- vagy akár a hogyan hajlítsak pick-et gémkapocsból.
Szerintem maguk a képek sokat mondóak. Kis gyakorlással bármelyik szettet elkészítheted magadnak.
Ha magát a készítést akarjátok videon látni, akkor itt egy például: Pyro's film
Akár vesztek, akár magatoknak csináltok pick szettet szerintem a következőket vegyétek figyelembe:
- 3 fele pick-el (hook, snake, diamant) a zárak 95%-a kinyitható. A többi különleges forma főleg különleges feladatokra való.
- 0,6 mm vastag pick-el a zárak jó többségébe gond nélkül beférsz (főleg, ha elöl, alul akasztod be a forgatódat és azt nem a kulcscsatornába gyömöszkéled be a pick mellé). Néha szükséges egy 0,5-ös pick a nagyon zik-zakkos, vagy nagyon szűk kulcscsatornába. Viszont nekem még sosem volt szükségem 0,7-esre.
- A pick legyen elegendően hosszú (8-10 cm nyél és 4 cm fej rész), hogy feltámaszkodjon a nyél vége a kezeden. Ugyanis úgy kell fogni mint egy ceruzát: hüvelyk, mutató és középső ujjakkal irányítod a hegyét és várod a stiftek visszajelzését. A gyűrűs ujjad közben feltámaszkodik a zár elülső peremén, ezzel állítod be azt a mélységet, hogy éppen melyik stiftet (csapot) akarod nyomkodni.
- Ha mini-pick-et vásárolsz, vagy készítesz (pl. KGB szett a HPC-től, vagy bicska-készlet), akkor számolj azzal, hogy szuper kényelmetlen. Ugyanis a pick-et csak 2 ujjal tartod(hüvelyk és mutató), tehát elégtelen a visszajelzés, kényelmetlen és gyorsan elfáradsz. Szal igen hamar fel fogod adni. Egyébként ezek a szettek szuper drágák is. Rejtegetni a pick-et meg úgysem kell, hiszen nem hordod magaddal, úgyis csak otthon nyitogatsz vele saját zárakat!
- Minden fém nyelű szerszámot érdemes bevonni minimum egy zsugorcsővel (vagy duplával), vagy érdemes vékonyfalú, lágy PVC csőbe dugni, hogy ne készüljenek ki az ujjaid (amíg vérhólyag van rajta, addig nem tudsz pickelni). Ez érvényes a vásárolt HPC, Southord, Multipick, Majestic... és az összes többi pick-re is
- Még a vásárolt pick-eket is érdemes használat előtt egy nagyon finom smirglipapírral „áttörölni”, hogy elvedd a sarkok élét. Így sokkal jobban mozog a kulcscsatornában és kevésbé károsítja a zárat, nem „reszeli le” a réz csapok tetejét.
- Végül, ha azt gondolod, hogy a Te picked készült túl gyenge anyagból, mert mindig elhajlik/beletörik, akkor az a szomorú hírem, hogy túl erősen forgatsz és túl erősen pickelsz! Nem a pick-ed, vagy annak az anyaga a hibás! Ha egy csap már megakadt, akkor azt ne nyomd tovább, mert csak a pick-ed hajlik el! A hangsúly a dinamikus-erőbeállítású (mindig változó erejű) és lágy forgatáson van. Az átlag kezdő lockpicker problémája, hogy túlfeszíti a hengert (túl nagy lesz a kontakt-erő a csapok és a henger között) és így normál erővel nem tudja lenyomni a csapokat, csak beletöri a pick-et. Ha már hajlik a pick, akkor azt indokolatlan nagy erővel nyomod...
Ha már szert tettél egy pick szettre és van saját zárad, akkor akár neki is kezdhetsz lockpick-elni!
A következő részben azt írom le, hogyan kezdj neki, mik az alapjai, hogy a lenyomott csapok tényleg lent is maradjanak...
Zárak nyíljatok!
Üdv: Lockpickersrac
